Az eredmény

2013-ban a lipcsei WorldSkills-en az IT Network Systems Administration kategóriában a 13-ik helyet sikerült megszereznem. Pontszámommal kiérdemeltem a kiválósági érmet, így nem üres kézzel térhetek haza.
Nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, de sok rajtunk kívül álló ok is vezetett ehhez a helyezéshez. A feladatunk ezután az, hogy a szerzett tapasztalatokat felhasználva, az egyes hibák okait elemezve segítsük a leendő WorldSkills és EuroSkills versenyzőket a felkészülésben, hogy jövőre az ES-en, majd két év múlva a WS-en valóban a dobogón loboghasson a magyar zászló.
Köszönöm mindenkinek a sok segítséget!
Amint lesz hozzá hangulatom, írok egy összefoglalást a kimaradt dolgokról és feltöltöm a fotókat is.

Vége a versenynek

Sokat gondolkodtam azon, hogy megírjam e most ezt a bejegyzést, de aztán úgy gondoltam megérdemlitek a tájékoztatást.
Először is az utolsó napom jól sikerült nem volt semmi különösebb gond.
Viszont délután kiderült,  hogy előző este nagy baj történt.  Az aznapi feladatom javításakor ugyanis az egyik Linux szerverem nem indult el, hanem helyreállítási módba került, így a rajta lévő szolgáltatásokat nem tudták ellenőrizni, ezért kinullázták. A problémát az okozta, hogy létre kellett hozni egy hibatűrő háttértárat (RAID), majd beállitani ennek a rendszer indításakor való csatolását. Én létrehoztam a kötetet 0-ás névvel (/dev/md0), így is raktam bele az automatikus csatolást végző fàjlba (fstab), viszont mint később kiderült egy nyilvántartott Debian bug miatt induláskor az eszköz neve 127-re változott, e miatt nem tudta a rendszer csatolni és recoverybe lépett. A probléma megelőzhető lett volna ha nem névvel hanem azonosítóval csatolom az eszközt, de mivel az időigényes feladat, a felkészülés során az egyszerűbb és gyorsabb megoldás mellett döntöttünk, ami sohasem okozott problémát.
Akkor este a szakértőm Sisák Zoltán és a magyar csapat
illetékes tagjai mindent megtettek, hogy felülvizsgáltassák az eredményt, de nem tudtak semmi érdemlegeset elérni.
Bár pontosat még nem tudok, ezek alapján a mezőny első felének végére várom magam.  És igazából innentől már teljesen mindegy, hogy 15-ik vagy 22-ik lettem a harmicból.
A tegnap estém olyan volt, mintha egy rémálomba csöppentem volna, csak senki sem ébreszt fel. Nem mondom, hogy jól vagyok, de kezdem feldolgozni a helyzetet.
Mindenesetre köszönöm mindenkinek a támogatást, biztatást és a bizalmat. Ennyire voltam képes.
Ma este lesz az eredményhirdetés, ami online követhető lesz a WorldSkills weboldalán. Ha megtudom, majd megírom a végleges helyezésemet is.

A harmadik nap

Túl vagyok a harmadik napon is, holnap véget ér a verseny.

Mai összefoglalómat a tegnap estével kezdeném, amikor is kiderült, hogy a tegnapi szimulációs/gyorsasági feladatra mindenki megkapta a maximum pontot, mivel a papíron kiadott feladatleírás hiányos volt a szimulációs programban láthatóhoz képest.

Ma az OpenSource (Linux) feladatokkal kellett megküzdenem. Valami miatt nem aludtam jól, ezért elég fáradt voltam, ami az egész napra kihatott. A feladat ismert részét már agyon gyakoroltam otthon és a rendelkezésre álló versenyidő fele alatt meg tudtam otthon oldani. Az első két órában ehhez képest nagyon lassan dolgoztam, kb. a feladat 70%-áig jutottam el. Ekkor következett a napi szimulációs/gyorsasági feladat. Ekkorra már nagyon fáradt voltam, de tudtam, össze kell szednem magam. Az tudni kell, hogy a szimulációs feladat megoldása során két monitort kell kapcsolnunk a gépünkhöz, az egyiken én magam dolgozom, a másikat pedig ki kell fordítanunk a járókelők felé, hogy ők is tudják figyelni a megoldásunk menetét. Ekkor érkeztek meg a magyar vendégek is, köztük a következő EuroSkills-es csapat is. Ez eleinte kicsit inspirált, később kicsit zavarni kezdett.

Ma először (hála Sisák Zoltán, expertemnek) kaptunk külön öt percet a szimulációs program elindítása előtt, ami alatt átolvashattuk magát a feladatot. Annyira nem tűnt nehéznek és könnyen sikerült is megértenem az instrukciókat. Az átolvasási idő utolsó 10 másodpercét már az asztal alatt töltöttem el, arra várva, hogy bedughassam a feladatot tartalmazó pen drive-ot. Ma először a program nem azt számolta, hány százalékosra teljesítjük a feladatot, hanem, hogy a 27 szükséges konfigurációs lépésből hányat csináltunk meg. Nem néztem a pontszámom csak csináltam a feladatot, ami mellesleg elég jó és trükkös volt. Több hibát is elrejtettek a készítők, de a kiadott kissé hiányos instrukciók alapján sikerült nagy részüket megtalálnom. Még 10 perc volt hátra a “menetidőből”, amikor amit az instrukciók alapján tudtam megcsináltam. Ekkor állt 25/27-en a számláló. Akármivel próbálkoztam, nem emelkedett a pontom és nagyon zavart az, hogy egy telefont kellett csatlakoztatni a hálózatba, aminek be kellett volna jelentkeznie a Cisco telefonközponthoz (CME), de nem jelentkezett be. Arra azonnal rájöttem, hogy nincs a központban létrehozva neki a “hely” (ephone), de így sem jelentkezett be. Aztán megnéztem magát a központ konfigurációját, ami elsőre jónak tűnt. Eszembe jutott, hogy találkoztam már hasonló problémával, még két éve a Mechwartban és beugrott Garamhegyi Gábor tanár úr arca, amint ekkor elmondta, hogy ha nem generáljuk le a telefonok számára a konfigurációt nem fognak működni. Erre kb. az utolsó 10 másodpercben jöttem rá, beírtam a szükséges parancsot és azonnal beregisztrált a telefon. Így lett 26/27-es a feladatom, amivel bár nem voltam elégedett, jónak számít, hiszen ennél jobb pont nem született, csak még pár ezzel azonos.

Ebédkor a két HTTP Alapítványos Zolival (Sisák és Reményi) folytatott beszélgetésem alatt sikerült kicsit felfrissülnöm, ezért a délután már pörgősebben telt. Jó ütemben haladtam, amikor kb. 40 perccel a verseny vége előtt az egyik szerverem összeomlott. Ez eléggé kizökkentett, de hamar kicserélték és a szerveren elkészített feladatok pótlására kaptam plusz időt (36 percet), így sikerült megnyugodnom. Kb. 10 perc múlva azonban újra összeomlott ugyan az a szerver. Ezt is gyorsan kicserélték, így már plusz 74 percet kaptam. Ez idő alatt sikerült megnyugodnom és bár már nagyon nehezemre esett koncentrálni, sikerült mindent, véleményem szerint jól megcsinálnom. Remélem a pontozók is így fogják látni, bár én ezekben a szerverekben már nem bízom…

Holnapra még összeszedem minden erőmet és tudásomat, hogy a Windows-os nappal jól zárhassam a versenyt.

Ma még gyorsan Varga Péterrel átnézem a holnapi tudásanyagot, aztán megint csapatmegbeszélés és remélhetőleg egy a tegnapinál pihentetőbb alvás következik.

Holnap még mindent beleadok, aztán majd meglátjuk ez mire lesz elég. A verseny utánra a Cisco egy állófogadást szervezett számunkra, így nem tudom pontosan mikor lesz időm írni.

Továbbra is mindenki szurkoljon, már nincs messze a vége!

UPDATE: Ma érkezett az M1 stábja, elvileg ma benne leszünk a 19:30 hírekben, illetve talán holnap is.

Második nap összefoglaló

Először is köszönöm mindenkinek a bejegyzéseket, a buzdító szavakat, nagyon jól esnek.

Ma jóval jobb a hangulatom, mint amilyen tegnap este volt. Túl vagyok a biztonságtechnikai   feladaton, amely egyértelműen a verseny legnehezebb része. Nagyon összetettek a feladatok és időigényesek, nehezen párhuzamosíthatóak. Sok nagyobb lélegzetvételű konfiguráció volt, amit nagyon könnyű elrontani.

Összességében elégedett vagyok a nappal. Nem lett minden hibátlan, egy két kisebb dolog vagy nem jött össze, vagy nem volt rá már időm, de a fontos és nagy dolgok jól sikerültek. Több olyan feladat is volt, amiktől nagyon féltem, mert nehezek, sokáig tartott amíg otthon is sikerült segítséggel megtalálni a megfelelő konfigurációt/beállítást és ezek a konfigurációk is nagyon összetettek. Ilyen volt a 802.1x tanúsítvány alapú Windows Szerver hitelesítéssel, az ASA-kon az IPSec Site-to-Site VPN és az AnyConnect VPN. De mindegyik elsőre, remekül sikerült. Komolyan mondom gyönyörű volt látni, mikor a tunnel feljött, rajta keresztül titkosítottan ment a kommunikáció, vagy mikor felcsatlakozott az AnyConnect VPN kliens, a kapcsolat bontása után pedig törlődött is a gépről és, hogy bekapcsolt tűzfallal a vállalati, míg a nélkül egy szeparált VLAN-ba rakta a klienst a switch a Windows szerver döntése alapján. Ettől függetlenül volt egy-két dolog amin még tudtam volna dolgozni ha van egy kis idő.

A szimulációs feladat a tegnapihoz hasonló eredményt hozott, de szerencsére nem csak nekem okozott meglepetést, így az eredményem most is átlag feletti (de nem a legjobb).

Az látszik, hogy nagyon erős a mezőny, ami kissé aggasztó, de egyben inspiráló is. A következő két napon még mindent beleadok, aztán minél jobb eredmény születhessen.

Továbbra is szükségem lesz a pozitív energiákra, remélem a következő két napban is szurkoltok nekem!

Pillanatokon belül még átismételjük nagy vonalakban a holnapi napra szükséges tudást Varga Péterrel, aztán egy kis magyar csapat megbeszélés, majd egy kiadós alvás vár rám.

Vége az első napnak

Bár nem minden teljesen úgy alakult ahogy elképzeltem, de azért nem rossz napot zártam.

A szimulációs, gyorsasági feladatban átlag felett sikerült teljesítenem, de azért lehetett volna jobb is.

Az egész napos feladat jól sikerült, bár ez is mehetett volna jobban. Sajnos az egyik részfeladat valami oknál fogva, akármit csináltam nem működött megfelelően. Két vezeték nélküli hálózatot kellett kiépíteni, az egyik hitelesítés nélküli, sima nyitott hálózat, míg a másik egy zárt, csak a megfelelő felhasználói név és jelszó megadása után kellett elérhetőnek lennie, a felhasználókat pedig egy linux alapú RADIUS szervernek kellett hitelesítenie. A végén, mikor már mindennel készen voltam és leellenőriztem a működését mindennek kb. volt 1 órám a hiba okának felderítésére, de nem sikerült felderítenem a problémát. A RADIUS szerver mindig elutasította az autentikációs kérést, arra hivatkozva, hogy hibás az EAP típusa. Többször ellenőriztem a szerver és a WLAN eszköz konfigurációját, újra konfiguráltam mindkettőt, de sehogyan sem akart összejönni. Nem tudom mi volt a hiba.

Viszont szerencsére ez csak egy nagyon összetett feladat, csekély része volt, így nem veszítettem túl sok pontot, még semmi sincsen veszve.

Most átnézem a holnapi feladat megoldásához szükséges anyagokat, aztán minél korábban lefekszek.

Holnap is nagyon szorítsatok, mert messze még a vége!

Egy kis videó a mai napról Bob-tól, a Cisco képviselőjétől:

Megérkeztünk Lipcsébe

Örömmel jelenthetem, hogy kb. 1 órája megérkeztünk Lipcsébe. Először a verseny helyszínére látogattunk el, megkaptuk a pass-okat és egy kis ajándékot, aztán elfoglaltuk a szállásunkat.
A verseny helyszíne lélegzetelállító. Ezt a profi szervezést és precizitást látva még izgatottabb lettem. Itt tényleg minden a versenyről szól.

A szállásunk is korrekt. Még este egy csapatmegbeszélés, aztán alvás, holnap pedig kirándulás.

Pár kép a helyszínről:

image

image

image

image

Holnap irány Lipcse!

Elérkezett az utazás előtti utolsó nap. Éppen valahol Püspökladány és Szolnok között robog a vonatom Budapest felé.

Úgy gondolom, sikerült a lehető legtöbb dolgot átismételnem és kipróbálnom. Búcsút vettem az elmúlt egy hét felkészülési helyszínétől, a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolától és kabalaként magammal vittem egy billentyűzetet, amit a versenyen fogok használni.

A felkészülési időszakban nagyon sokaktól kaptam segítséget, akiknek ezúton is köszönöm a munkájukat!

Tipikus vizsga előtti hangulatom van. Néha úgy érzem, hogy elfelejtettem az eddig tanultakat, hogy bárcsak lenne még egy napom tanulni, de aztán rájövök, mégis feltudom idézni a már átnézett dolgokat.

Ma még délután bemegyek a Cisco Magyarország-hoz, ahol HTTP Alapítvány jóvoltából lesz lehetőségem egy gyors gyakorlásra, este pedig Varga Péterrel átnézzünk azokat a :dolgokat, melyre még nem volt időnk. Reggel 7:30-kor pedig go to Leipzig!

Ma reggel találtam a zsebemben egy kb. fél éves kínai szerencsesütiből megmaradt cetlit, amelyen ez állt: “Sok akadályt fogsz bravúrosan leküzdeni.” Azt kívánom, legyen igaza!